Magyarország, 1926. július (33. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-16 / 158. szám

4 MAGYARORSZÁG Budapest, Wíni. július 16, péntek . Ma mindenáron döntés! A sakkverseny utolsó napja '■ (A Magyarország tudósítójától.) Ma van a sakkverseny utolsó nap­­ja, ez meg­ is látszik a terem né­zőinek hangulatán. Az emberek izgatottak és türelmetlenül várják a játékosokat, akik a tegnapi ban­kettre való tekintettel kissé lassan gyülekeznek. Mindenki a győze­lemről beszél. A helyzet az, hogy az első még akkor is, ha Rubin­­stein megveri Nagy Gézát, amire Grü­nfeld fél egységgel vezet és ha megveri Mattisont, akkor ő lesz stein megveri Nagy Gézát, amibre pedig kilátás van. A harmadik helyre Takácsot jelölik, aki Hava­sival fogja összemérni az erejét. •A játékosok a mai napon erejük végső megfeszítésével fognak küz­deni, mert ma mindenképpen be kell fejezni a mesterversenyt, még akkor is, ha ez a késő éjjeli órákig húzódik el. Mindenkinek hátra van még egy partija. A díjakat ünnepség keretében 16-án fogják kiosztani. Ma a kö­vetkező párok játszanak: Monti­celli—Réti, Colle—Tartakower, Nagy—Rubinstein, T­akács—Ha­vasi, Colle—Yates, Steiner—Vajda, Grü­nfeld—Mattison, Snosko-Bo­­rowski—Kmoch. A hölgyversenyzők tegnap éjjel szintén g­lumpoltak­, úgy hogy ma itt gyenge versenyekre van ki­látás. Megérkeztek a külföldi cserkészek a megyeri táborba­ ­ (A Magyarország tudósítójától.) Lord Eampton minden külső ceremóniáktól mentes látogatása után a külföldi cserkészek nagyobb transzportja ma délben két órakor megérkezett a me­gyeri cserkésztáborba. Tiszteletükre és fogadtatásukra 10 főnyi zenekar vo­nult ki a negyedik cserkésztábor kü­lön hajóállomásához, ahonnan az üd­vözlő beszédek elhangzása után a kü­­­­lön külföldi táborrészbe vonultak. Ezzel a csoporttal érkeztek a dánok érdekes zenekarukkal, továbbá a sváj­ciak Bonstädte főcserkészük vezetésé­vel. A két nemzet fiai azonban már tegnap találkoztak a magyar cserké­szekkel. A dánok a tegnap esti zenés taka­rodó alkalmával­ az Egyetem téren üd­vözölték" a magyar cserkészeket, míg a svájciak a Petőfi-szobor előtt várakoz­tak reájuk. Valamennyi külföldi cserkész tágra­­nyílt szemmel nézte a megyeri dom­bokon elterülő sátorrengeteget. Egyre sűrűbben hangzott fel az olaszok kiál­tása: — Impozante! A külföldi vendések tiszteletére és a tábor ünnepélyes nyilvános megnyitá­sának alkalmából ma délután öt óra­kor díszszemle lesz. Már délután­­ öt órakor összegyűlnek a csapatok és lengő zászlókkal vonulnak a főtérre cserkészkerületek szerint. Az itt­­lefolyó ünnepségek során Khuen Héderváry Károly gróf, Albert királyi főherceg fog beszélni. A megje­lent külföldi vendégek üdvözlése, illet­ve a világ főcserkész helyettesének, lord Hamptonnak ünnepélyes fogadtatása külön programpont lesz. A nemzetközi cserkészinduló hangjai mellett vonul­nak el a csapatok a magas vendégek és a tábor vezetősége előtt. Az ünnepségek mellett állandóan fo­lyik a komoly munka is a táborban. Az örsi versenyek már javában foly­nak. Tudni kell, hogy a nagy táborban lefolyó versenyek kétfélék:­­ kötelezők és nem kötelezők. Először a nem köte­lező versenyeket bonyolítják le. A cserkésztudás alapvető részéből vizsgáznak ma a fiúk, a harmad és másodosztályú próbából őrsönként. Ér­dekes, hogy milyen nagy ambícióval és minden részletet kimerítő tudással jött fel a legtöbb. Örömmel konstatálta a döntőbíróság is, hogy teljesen hibás verseny egyetlen egy sem akadt. Ma este a megnyitás után a külföl­diek tiszteletére színházi előadás és nagy tábortűz lesz. (t. p.) A vízből mentés első eredménye: egy sikkasztás (A Magyar­ország tudósítójától.) Ma délután egy órakor rendkívül érdekes természetű ügyben történt feljelentés a főkapitányságon. Az Adrema címírógép részvénytársa­ság jelentette fel John Schacherlt sikkasztás címén. Schacherl a Cal­vin tér 8. számú ház alatt, a Leux- Werke Frankfurt am Main-i csó­nakgyár képviselője. Nemrégiben Fischer vezérigazgató részéről Ra­­kovszky Iván belügyminiszterhez fordult, mentőcsónakok ügyében. Az Adrema ugyanis vízből mentési célokra egy motorcsónakot akart készíttetni. A belügyminiszternek nagyon megtetszett a terv , és Fischer igazgató ennek hatása alatt érintkezésbe levett John Schacherllel. Megnézte a különböző terveket és végül is megállapodott egy hat­vanöt milliós csónakban. Az ösz­­szeg húsz százalékát foglaló képen átadta Fischer Schacherlnek, azzal a megállapodással, hogy a frank­furti cég július 1-ére fogja szállí­tani a csónakot. Mikor azonban a szállítás terminusa elérkezett, Schacherl azt mondta, hogy a gyár csak úgy tudja szállítani a csóna­kot, ha az egész vételárat kifizetik. Az Adrema erre levélben érdek­lődött a Leux Werkenél az ügyre vonatkozólag. A német vállalat azt írta vissza, hogy Schacherlnek semmi joga nem volt előleget fel­venni, ha ezt megtette, akkor sik­kasztást követett el, mert ő az elő­legképpen felvett pénzt nem küldte el a vállalatnak. Fischer vezérigazgató ezt jelen­tette Rakovszky belügyminiszter­nek, megbeszélte vele a dolgot és utána feljelentést tett a rendőr­ségen, Sehacherl ellen sikkasztás címén. Fischer vezérigazgató elmondot­ta, hogy Rakovszky belügyminisz­terrel, aki nagyon a szívén viseli a vízből mentési akció terveit, ki­mentek egy újpesti hajóépítő gyár­ba és Rakovszky belügyminiszter személyesen vezette a kipróbálan­dó motorcsónakokat. Végül is meg­állapodott egy csónakban. Har­mincöt lóerős Benz-motorja lesz ennek a csónaknak, amely 7 méter 75 centiméter hosszú és 180 centi­méter széles. Oldalán hullámos helyzetben egy mentőkötél csüng. A megállapodások szerint, már augusztus 1-én működésbe fog lép­ni ez az új mentőcsónak. A rendőrség John Lehachers el­len sikkasztás miatt megindította az eljárást. A kormánypárti képviselőket is kiutasították Berekböszörményből ? (A Magyarország tudósítójától.) A Biharkeresztesen megválasztott Hegyesi Károly kisgazdaképviselő ma reggel Budapestre jött és nyomban felkereste Mayer János földmivelésügyi minisztert, akivel hosszabb ideig tanácskozott. Ugyan­csak a délelőtt folyamán benyúj­totta megbízó levelét a Ház elnök­ségéhez. Sokat beszélnek még politikai körökben a biharkeresztesi válasz­tás kirívó jelenségeiről. Különösen élénken pertraktálják a berek­­böszörményi útépítési kölcsönt, amelynek céljára is 2 milliárd — nem pedig, mint eredetileg szó volt róla, 2 milliárd — koronát folyó­sítottak két nap alatt a községnel. Rubinek István nemzetgyűlési képviselő, aki hosz­­szú ideig volt a kerületben a vá­lasztások alatt, ma délelőtt azt mondotta a Magyarország munka­társának hogy Szilágyinak a vád­jai a berekböszörményi választás­sal kapcsolatban nem egészért helytállóak. — Szilágyi Lajost nem tartóztatták. rá — mondotta, — csak a kormánypárti képviselőkkel együtt őt is felszólította a kirendelt csendőrség vezetője, hogy hagyják el Berekböszörmény területét, hiszen a lakosság hangulata annyira fel van tüzelve, hogy a képviselő testi épségéért felelősség nem vállalható. Összeesett és meghalt az őrizetes­ cellában (A Magyarország tudósítójától.) A VIII. kerületi rendőrkapitány­ságra előállították Kanyor Mária 60 éves szakácsnőt. Kihágási ügy­ben hoztak ellene néhány napos szabadságvesztési büntetést s ezt a toloncházban kellett volna letöl­tenie. A toloncházba a VIII. kerü­leti kapitányságról viszik a kihá­gásban elmarasztaltakat. Kanyor Máriát ma délben vitték be a ke­rületi kapitányságra, ahol az őri­zetes cellában helyezték el. A hatvanéves szakácsnő eddig ki nem derített körülmények között, az őrizetes cellában hirtelen össze­esett és meghalt. Amikor a men­tők kiérkeztek hozzá, már nem tudtak segíteni rajta. A főkapi­tányságnak jelentést küldöttek az esetről és bizottság szállott ki a helyszínére, hogy a hirtelen halál ügyében a vizsgálatot lefolytassa­. A beteg Jászai Mari „utolsó“ kérése „Úgy akarok meghalni, mint Katalin cárnő...“ (A Magyarország tudósítójától.) A Nagyasszony, aki fáradtan, elgyengül­­ten fekszik a szanatóriumi betegágyon, már hetek óta hajtogat egy kérést. Bágyadtan suttogja, lehet, hogy az utolsó kérése, teljesítsék tehát: — Úgy akarok meghalni, mint Kata­lin cár­né... —leheli az ápolók fülébe. — Hátfapengetés közben. »A kis ked­vencem énekelje a legkedvesebb da­lomat ...« Jászai Mari nagybeteg. A János­­szanatóriumban ápolják a második emeleten, a 38-as számú szobában, amelynek ajtaja előtt vastag szőnyeg terül el, hogy minden hangot, minden zavaró neszt felfogjon. A művésznőt nehéz ápolni. Cukorbaja van, amelyet még más fájdalmas betegségek tesz­nek terhessé. A 76 éves Nagyasszony fizikuma már nagyon rosszak az alat­tomos betegségek támadása alatt és gyógyulását késlelteti a művésznő is­mert zárkózottsága, nyakassága. Jászai Mari nem enged magához nyúlni, nem tűri, hogy orvosai alaposan megvizs­gálják. Semmivel sem törődik a hanyatló­erejű Nagyasszony. Csak egyhez ra­gaszkodik a Jászai Mari erős akarásá­val, a muzsikához, a hárfához. Pár év­vel ezelőtt Jászai Mari nagyon meg­szerette Bleyer Lilit, a neves hárfa­­művésznőt. A legnagyobb muzsikális tehetségnek hirdette, sőt gyakran hang­versenyezett is vele. Három évvel ez­előtt az első közös hangversenyükön Jászai Mari kézenfogta Bleyer Lilit és úgy vezette föl a pódiumra a közönség elé, ahol ő mutatta be a félénk leányt. Bleyer Lili hálásnak mutatkozott, mindig a Nagyasszony környezetében tartózkodott, ott ismerkedett meg Mi­­­hályfi­ Bélával, a Nemzeti Színház tag­jával is, aki elvette feleségül. Szépnek indult karrier szakadt a házassággal félbe. A tehetséges h­árfaművésznőt sokfelé hívták, Hollandiába is el akar­ták szerződtetni, de amire Bleyer Lili még vállalkozott volna, azt Mihályfi. Belülre nem tehette meg. Itthon maradt és egyik leghűségesebb ápolója lett Jászai Marinak. - s A Nagyasszony sokat gyöngélkedik, ritkán jókedvű, egyáltalában nem közlékeny, csak akkor javul meg a hangulata, ha Mihályfiné van mellette. Néhány nap óta másról sem beszél Jászai Mari, mint a hárfázásról, amely mindig annyira kedves volt neki. Min­­­denkit megkért, aki a betegágyánál megjelent, hogy tegyék lehetővé azt, hogy életében mégegyszer hallgathas­son hárfamuzsikát. Ma délben teljesült a Nagyasszony kívánsága. Bleyer Lili elvitette a hárfáját a szantóriumi szo­bába, ahol Jászai Mari tölti beteg nap­jait és órákon át játszott az ágy mel­lett.­­ Fájdalmasan megható volt a kép. A­ feketehajú Mihályfiné, amint kiforrott művészettel h­árfázta és énekelte Jászai Mari legkedvesebb dalát, Tárnái: Ősz utóját, majd A virágokat Petőfitől ez előtte magasra vetett párnákon Jászai Mari fáradt, szép feje. A Nagyasz­­szony lezárta a szemhéjait és úgy hallgatta a drámai erejű éneket. Mi­kor véget ért a dal, Mihályfiné föléha­­jóit és csókot lehelt Jászai Mari hont­­lokára. Jászai csendesen, békésen el­aludt. A hárfaszó álomba ringatta. A betegszoba előtt­ fehérrufiás ápoló­nők csoportosultak. Úgy hallgatták lé­­­­lekzetvisszafojtva, áh­itatosan a csodás muzsikát. (gy. v.) A francia sportszövetség magyar banket­tje Párizsban Párizs, július 15. (A Magyarország tudósítójától.) A magyar-francia mérkőzések megünnep­lésére tegnap este a Hotel Lateriában, a francia szövetség fényesen sikerült bankettet rendezett. A banketten Catella János gróf elnökölt, aki beszédében melegen ünnepelte a­ magyar-francia sportérintkezést és kijelentette, hogy a két nemzet közötti barátság megszilár­dítására a két nemzet ifjúsága a leg­alkalmasabb. A magyar szövetség részéről Donáth Leó szólalt fel. Több felköszöntő után Korány Frigyes báró párizsi magyar követ mondott beszédet, megköszönve azt a meleg fogadtatást, amelyben a­ magyar atlétákat részesítették.

Next